A Thor II az Asmodus és az Ultroner újabb projektje, kivételesen nem Asmodus elektronikával. Stabfa, alumínium, 21700, DNA chip, mi lehet ebben rossz, ha lehet egyáltalán bármi is?

Az Ultronert legtöbben az Asmodussal közös termékeiről ismerik, pedig önállóan, saját márkanév alatt is hoznak ki modokat és porlasztókat, a lényeg többnyire egy szokott lenni, legyen benne fa és műgyanta. A fa stabilizálása során a kiválasztott darabot műgyantába merítik, majd az egészet vákuum alá helyezik. Ennek a végeredménye egy jól megmunkálható, tartós és gyakran igen látványos anyag lesz.

Az Ultroner az utóbbi években de facto gyártópartner lett, ha valaki a kézművesnél nagyobb tételben stabfa modot szeretett volna kiadni. Az egyik Asmodussal közös projektjükről, a Luna-ról mi is írtunk, de ők csinálják a cég Kodama verziós modjaihoz is a fa részeket. Tesztünk alanya is a két cég közötti kooperáció eredménye az Asmodus honlapja szerint, ugyanakkor ennek jeleit a mod nem hordozza magán, sehol egy felirat és a Kodama modokkal ellentétben a chip is az Evolv-tól érkezik.

Mikor az első Mirage-om működésképtelen lett, kellett egy 21700-as akkut fogadó DNA mod, de a kínálat éppen nem volt túl bőséges. A Mirage gyártását rég befejezték, a Vicious Ant Primo és bármi más kisszériás cucc nagyon drága volt, a Boxer műanyag és nem szívesen adtam volna érte annyi pénzt. Viszont egy Thor II-t már hónapok óta nézegettem a stabwoodmods oldalán, úgyhogy vettem egy mély levegőt és megrendeltem.

A doboz és tartalma

Mikor kibontottam a csomagot, azért már látszott, hogy ez most más lesz, mint az eddigiek. Bár nekem személy szerint nem igazán jön be a doboz mintája, de azt el kell ismerni, hogy az átlag modokhoz, de az Ultroner olcsóbb dolgaihoz sincs ilyen körítés.

A doboz rétegelt lemezből van, nem egy asztalosipari műremek, de bőven megüti az elvárható szintet. Jó kis kiegészítő, ami egyébként teljesen alkalmas a tekeréshez szükséges alkatrészek tárolására is. A modon kívül egy kimondottan minőségi 18650 adaptert, egy törlőkendőt, egy polírozót (aka körömreszelő) és egy kis mikroszálas szütyőt találunk benne – ez utóbbiba sajnos csak maga a mod fér bele, a rátekert kazán már ki fog lógni. Ez kicsit szomorú, de nyilván nehéz lett volna úgy méretezni, hogy ne legyen se túl nagy, se túl kicsi, ha ezt is beleszámolják.

Design

A mod elsőre kissé furcsa formájú, de még másodikra is, kicsit le is van kerekítve, de közben határozott élei is vannak, és egyébként is, lilák a fém betétek (közben kihoztak már SS és fekete verziókat is). Ízlésről fölösleges vitatkozni, biztos vagyok benne, hogy sokaknak nem tetszik, szerintem gyönyörű. Nyilván ebbe elég vaskosan beleszámít a medencevízkék stabfa is, ami egy fő szempont volt a vásárláskor, ez szerintem illik a lilához is. Vigyázni kell rá, viszont nem hajlamos különösebben a sérülésekre, nem egy hímestojás, de nem ezt visszük el egy péntek esti iszogatásra.

A stabfa pedig gyönyörű, az EOS II-höz és a Lunahoz képest is, azokon közel nem volt ilyen finoman megmunkálva a felület, láthatóan sokkal kevesebb munkaórát fordítottak csiszolásra, polírozásra. Minimális egyenetlenség is alig van, ezen a téren tényleg azt kapja az ember, amit elvárhat a pénzéért. Az alumínium alkatrészek anodizáltak és szintén nagyon szépen megmunkáltak, az 510 természetesen rugós, a csavaros akkufedél szépen jár és valami egészen furcsa oknál fogva az egyetlen rézszínű alkatrész a modon.

Alapvetően azt tudom mondani, hogy ha valakinek tetszik a design, akkor nem fog benne csalódni, viszont ma én már az SS verziót venném, erre a lilára kicsit nehéz igazán jól passzoló tankot találni.

Menü, szoftver

Mivel a mod lelke egy DNA75C elektronika, a menüről és szoftverről kicsit nehéz nyilatkozni, mert olyan lesz, amilyenre beállítja a tulaj, vagy amilyen témát tölt rá. Mindenesetre ugyanazt tudja, mint a többi DNA, pontos temp control, Replay funkció, max 75W teljesítményig. Ez utóbbira mondhatnánk, hogy nem a legjobb a szakmában, de szerintem aki 100W-on szeretne gőzölni, az ne egy darab 21700-as akkuval tegye mindezt.

Ugyanakkor a Replay önmagában létjogosultságot ad a terméknek mondjuk egy DNA60-hoz képest. Ez egy olyan temp control, amihez az égvilágon semmilyen beállítást nem kell elvégezni. Bemérjük hidegen az ellenállást, elkezdünk vape-elni, mintha VW módban lennénk és amikor egy slukkra úgy érezzük, hogy ez most jó volt, elmentjük. Innentől a mod azt a slukkot fogja reprodukálni egy adag változó alapján, ha lenyomjuk a tűzgombot. Egyszerűen zseniális, már a Paranormalnál megvett kilóra.

Összességében elmondható, hogy ezen a téren sincs okunk panaszra, a DNA 75C és a hozzá tartozó szoftveres körítés még mindig az egyik legjobb választás egycellás modokhoz.